A napisten háborúja

A gordikánok nem ismerték a sötétet. Nem ismerték a rosszat, a gonoszságot és a szomorúságot. Világukban a szeretet irányított mindent. Gotas, a teremt?jük annyira hatalmas volt, hogy gonosz ikertestvérét, Satogot el?zte az általa teremtett bolygóról. Megtiltotta neki még azt is, hogy a bolygó közelébe merészkedjen, így az ott él?k nem is hallottak róla soha... ...civilizációkkal kés?bb a gordikánok félig él?, félig gép (holttestekb?l összerakott) robot-madarakat használnak hulladékuk és halottaik elszállítására, úgynevezett „kesely?ket”. A kesely?k kiviszik a hulladékot az ?rbe, és napjukba dobják elégni. A gonosz Satog több ezer éven át ólálkodik a bolygó közelében, várva a megfelel? alkalomra ahhoz, hogy romlásba taszíthassa Gotas szeretett világát... Egyszer, amikor évezredek után végre alkalom kínálkozik, Satog elfog egy kesely?t, és éltet?, sötét szikrát gyújt szemében, megfert?zi a gonosz tudással. Ez az egy apró kezdet elég ahhoz, hogy minden rosszra kezdjen fordulni. A félig él?, félig holt robotkesely?k öntudatukra ébrednek, és tönkreteszik saját világukat. Ez sem elég nekik, el akarják pusztítani a Napistent is, mert ?ket már a sötétség hajtja, és nincs szükségük fényre. A Napisten nem tud elbánni a hihetetlen méreteket öltött gonosz kesely?-sereggel és technológiájukkal. Emberi alakot öltve menekül?re fogja hát, a kesely?k pedig nyomába erednek! Bolygókon, korokon és tereken át, id?ben oda és vissza ugrálva kezdetét veszi a monumentális harc, a soha véget nem ér? üldözés. Kezdetét veszi „A napisten háborúja”!